Az Ortodox naptár
Jelenleg az Ortodox Egyházban két féle naptár is használatos: a julián naptár (ónaptár) és a javított julián naptár (újnaptár). 1923-ig minden helyi ortodox egyházban az ónaptárt használták, amely a Gergely-naptárhoz képest 13 napi késésben van. Ezért ünnepli az Ortodox Egyház az Úr Születésének ünnepét (Karácsony) január 7-én. Ma már azonban minden helyi egyház szabadon áttérhet az újnaptárra. A Húsvét ünnepét és a húsvéti ünnepkört minden helyi egyházban továbbra is julián naptár szerint ünneplik, amelynek időpontja kihat az összes további vasárnap istentiszteleti rendjére. Ebben tehát megmaradt az ortodoxián belül a liturgikus egység, amelynek oka az, hogy az Ortodox Egyház legnagyobb ünnepe (Ünnepek Ünnepe) a Húsvét és ezért nem tartozik a tizenkét nagy ünnep közé sem.
Az egyházi év szeptember 1-én kezdődik és augusztus 31-én zárul. Szűz Mária születése és elszenderülése fogja közre a liturgikus évet, amely során vannak állandó és mozgó ünnepek. Az év minden napján az Egyház valamely szentről emlékezik meg.
A mozgó ünnepek között említhetjük a Húsvét szent ünnepét, amelynek időpontját a tavaszi napéjegyenlőséget és az azt követő első tavaszi holdtöltét követő vasárnapon ünnepel Szent Egyházunk. Ősi szabály szerint az Ortodox Egyházban a Húsvét nem eshet egybe a zsidó húsvéttal. Ha ugyanakkorra esne a zsidó húsvét, akkor az ortodox keresztények a Húsvét ünnepét egy héttel későbbre halasztják.
Triódion
- Vámos és Farizeus Vasárnapja
- Tékozló fiú Vasárnapja
- Húshagyó Vasárnap
- Vajhagyó Vasárnap
- Tiszta Hétfő - A Nagyböjt kezdete
- Nagyböjt 1. Vasárnapja - Orthodoxia Ünnepe
- Nagyböjt 2. Vasárnapja - Palamasz Szent Gergely Ünnepe
- Nagyböjt 3. Vasárnapja - Kereszthódolás Vasárnapja
- Nagyböjt 4. Vasárnapja - Lépcsős Szent János Ünnepe
- Nagyböjt 5. Vasárnapja - Egyiptomi Szent Mária Ünnepe
- Lázár Szombatja
- Nagyböjt 6. Vasárnapja – Virágvasárnap
- Nagyhét
Pendikosztárion
- Az Úr Feltámadása - Húsvét Vasárnap
- A Fényeshét kezdete
- Húsvét Hétfő
- Húsvét Kedd
- Tamás Vasárnapja
- Kenetvivő asszonyok Vasárnapja
- Inaszakadt Vasárnapja
- Szamariai asszony Vasárnapja
- Vakonyszületett Vasárnapja
- Az Úr Mennybemenetele (A hét csütörtökén.)
- I Egyetemes Zsinat atyáinak Vasárnapja
- Pünkösd Vasárnap
- Pünkösd Hétfő
- Mindenszentek Vasárnapja
A 12 nagy ünnep új naptár szerinti időpontjai:
1. Szeptember 8.: Szűz Mária születése
2. Szeptember 14.: Szent Kereszt felmagasztalása
3. November 21.: Szűz Mária bevezetése a templomba
4. December 25.: Jézus Krisztus Születése (karácsony)
5. Január 6.: Az Úr Megkeresztelése (Vízkereszt)
6. Február 2.: Jézus Krisztus bemutatása a templomban
7. Március 25.: Örömhírvétel
8. Nagyböjt 6. Vasárnapja: Urunk bevonulása Jeruzsálembe (Virágvasárnap)
9. Húsvét utáni 6. hét csütörtökén: Az Úr Mennybemenetele
10. A Húsvét utáni ötvenedik nap (görögül Pentikoszti): ASzent Lélek eljövetele (Pünkösd)
11. Augusztus 6.: Az Úr színeváltozása
12. Agusztus 15.: Szűz Mária elhunyta (Nagyboldogasszony)
A vasárnap, az Úr napja az Ortodox Egyházban ünnep, mert az új teremtésre, a feltámadásra emlékezve a többi nap fölé emelkedik, ahogy az év összes ünnepe között a Húsvét az „Ünnepek Ünnepe”
A nagy ünnepekhez kapcsolódó napok kivételével minden szerda és péntek böjti nap.
A négy nagyobb böjti időszak:
1. Nagyböjt (összesen tíz hét)
2. Karácsony előtti böjt (nov.15.- dec.25.)
3. Nagyboldogasszony böjtje (aug. 1. - 15.)
4. Szent apostolok böjtje (Minden Szentek Vasárnapja – jún. 28.)
Böjtnapok:
Vízkereszt előtti nap (jan. 5.)
Keresztelő Szent János fejvétele (aug. 29.)
A Szent Kereszt Felmagasztalása (szept. 14)
Teljesen szabad időszakok:
- Karácsony és Vízkereszt közt (dec. 25 – jan. 4.)
- Vámos és Farizeus hetében (a Triódion első hete)
- Fényes hét (Húsvétvasárnap után)
- Pünkösd hete